Harc a krónikus gerincfájdalom ellen

Főoldal / Hát, derék / Harc a krónikus gerincfájdalom ellen
A krónikus gerincpanasz a betegszabadságok leggyakoribb oka az iparilag fejlett országokban. Nemzetközi statisztikák szerint a felnőtt lakosság kb. 90 százaléka életében legalább egyszer szenved nyak-, hát-, vagy derékfájástól.
Idült gerincfájdalomról akkor beszélhetünk, ha a fájdalom három hónap után is fennáll, de egyes osztályozások hat hónapon keresztül meglévő panaszok esetén beszélnek krónikus betegségről. A közhiedelemmel ellentétben, a látszólag könnyű, irodai ülőmunkát végzők körében gyakrabban fordul elő a mindennapokat megkeserítő gerincpanasz, mint a nehéz fizikai munkából élő embertársaik között.

A gerincfájdalom hátterében

A háttérben leggyakrabban a gerinc degeneratív elváltozásai állnak. Ezek a csigolyák, a kisízületek, a szalagok és izmok túlterheléséből, gyulladásából, a porckorong kopásából erednek. A panaszok nem mindig mozgásszervi eredetűek.
 
Hátfájdalom képében nyilvánulhatnak meg nőgyógyászati kórképek, vesebetegségek, a tüdőcsúcsban zajló daganatos folyamatok, gyomorbántalmak vagy szív eredetű betegségek is.
 
Ezekben az esetekben az alapbetegség kezelése szükséges!

Gerincbántalom: megelőzés és terápia

A leghatékonyabb és ezért a legfontosabb a megelőzés, amelynek első lépése a gyermekkori gerincdeformitások korai felismerése. Igaz, hogy ezek nem gyógyítható kórképek, de időben elkezdett kezeléssel a fiatal korban kialakuló elváltozások elkerülhetők.
 
A másik módszer a megelőzés eszköztárában a felvilágosítás és megfelelő életvitel kialakítása:
  • Már egészen pici életkortól a mozgás szeretetére, a rendszeres napi tornára kell nevelni a gyermekeket.
  • Fel kell hívni a figyelmet az elhízás káros hatásaira.
  • Fontos a lapos párnán való fekvés, a tartást adó, közepesen kemény fekhely kialakítása.
  • Megfelelő bútorok kiválasztása.
  • A helyestesttartásra minden testhelyzetben figyeljünk, tükör előtt kiválóan gyakorolható, eleinte odafigyelést igényel, de a későbbiekben automatikussá válik.
  • Ülőfoglalkozás esetén teremtsünk alkalmat a nyak néhány perces tornáztatására.
Ha már jelentkeztek a tünetek, még mindig van lehetőség elkerülni, hogy a fájdalom mindennapjaink részévé váljon. Ennek egyik lehetősége a fájdalomcsillapító és izomlazító gyógyszerek mellett a fájdalmas epizódot követően az időben elkezdett mobilizálás, illetve szükség esetén műtéti beavatkozás.

Gerinciskola - gyógyító gyakorlatok

A másik út az úgynevezett gerinciskola, ahol szakképzett gyógytornász megtanítja az izmok lazítását, nyújtását, erősítését szolgáló gyakorlatokat, a mindennapi életet segítő tanácsokkal látja el az érintetteket. Ilyen mozgásformák:
  • a medence- és a csípő izomzatának erősítése és nyújtása,
  • a hátizomzatot, hasizmokat erősítő gyakorlatok precíz elsajátítása,
  • a vízben végzett tornagyakorlatok,
  • az úszás,
  • a légzőtorna,
  • valamint figyeljünk rá, hogy aszimmetrikus sporttevékenységnél  pl. tenisz  a két oldalt egyformán terheljük.
gyógytorna gyakorlatai mellett az izmok lazításával a fájdalmat enyhítik a lazító-nyújtó masszázsok, a tangentor kezelések (víz alatti sugármasszázs, amikor 35-37 fokos vízzel töltött kádban a fő izomcsoportokat erős vízsugárral masszírozzák).
 
A súlyfürdő az egyes izomgörcsök oldására, a csigolyaízületek merevségének mérséklésére szolgál, azáltal, hogy a csigolyák széthúzódnak egymástól. A kezelés során a betegek testhőmérsékletű vízben a derekukra vagy a bokájukra erősített súlyokkal lógnak a nyakuknál vagy a hónaljuknál alátámasztva.