Amikor az ülés elviselhetetlen: a farokcsont fájdalma

Főoldal / A fájdalom / Amikor az ülés elviselhetetlen: a farokcsont fájdalma

Az ülés hatására fokozódó fájdalom oka lehet a farokcsont fájdalma. A farokcsont a végbélnyílás felett, a farpofák között található csontos terület, melynek gyulladását a szakirodalom coccygodynia néven ismeri.

A betegség leggyakoribb kockázati tényezője a medence vagy a fenék környéki csont sérülése, de látszólag spontán módon is kialakulhat. A farokcsont fájdalmának több oka is lehet, többek között isiász, fenékvájatban keletkező tályog, sacroileitis (gyulladásos ízületi betegség, mely a sacroiliacalis ízületet érinti) és csonttörés is.

A legjellemzőbb tünete a farokcsont és környékének érzékenysége és/vagy fájdalma, amely ülés vagy súlyos esetben akár érintés hatására is erősödik, sokszor elviselhetetlenné téve a mindennapi teendőket, a munkát.

A betegség diagnosztizálása

A coccygodynia gyakran csak a tünetek alapján is diagnosztizálható. A fizikális vizsgálat a coccygodynia megállapítása mellett az egyéb kóros állapotok kizárását is szolgálja. A terület egyéb csontjainak és szöveteinek betegségét kizárandó, a röntgen mellett esetleg CT vagy MRI vizsgálatot is kérhet az orvosa.

Kezelési lehetőségek

A betegség konzervatív módszerekkel általában jól kezelhető. A coccygodyniában szenvedő betegeknek kerülniük kell a hosszú ideig tartó ülést, illetve ajánlott a jól párnázott ülőhely, vagy fenékpárna használata. Amennyiben a fájdalom súlyosbodik, vagy tartósan zavaró, orvoshoz kell fordulni, hogy a fájdalom pontos okát megállapítsa, különösen, ha azt sérülés okozta vagy kiütéssel jár.

Pihenjen, hogy elkerülje az érintett terület újra sérülését! Amennyiben a pihentetés nem segít, orvosa gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszereket javasolhat, amelyekkel a tünetek hatékonyan enyhíthetők. Emellett a fizikoterápia is sokat segíthet a gyógyulásban. Ritkán, ha a beteg elviselhetetlen fájdalomra panaszkodik, műtéti úton eltávolítják az irritált csontot.

A betegek jelentős többsége a fentiekben leírt konzervatív kezelési módszereknek köszönhetően teljesen meggyógyul.