A fájdalom szubjektív: pszichés hátfájás

A családi háttér is meghatározza, hogy milyen erősen reagál valaki a fájdalomra, például a hátfájásra. Néhányan nem tulajdonítanak különösebb figyelmet az ilyesminek, emiatt általában ritkábban panaszkodnak fájdalomra. Más családokban, ahol minden apró karcolást gondosan kezelnek, valaki mindig azt panaszolja, hogy fáj valamije.

Pszichés befolyás

A lélek befolyásával néhányan el tudják terelni gondolataikat, és így enyhül a fájdalom. A második világháborúban azoknak a súlyos sérülteknek, akiket elszállítottak a harcok helyszínéről, sokkal kevesebb ópiumra volt szükségük, mint azoknak, akik kisebb sérüléseket szenvedtek, de ott kellett maradniuk a harctér közelében.

A hátfájást sokan fájdalmasabbnak élik meg, gondolataik negatív befolyása miatt. Aki a fájdalomba beleéli magát, rosszabbnak érzi a helyzetét, mint amilyen valójában, és jobban szenved.

A vigasztalás enyhülést hoz

G. Engel, amerikai pszichiáter 1977-ben a Science egy cikkében tette közzé a test és lélek összefüggéseivel kapcsolatos felismeréseit. Engel úgy vélte, hogy a fájdalom sohasem egy izolált érzés, mindig valamilyen más érzéssel áll összefüggésben, például a szociális kapcsolatokkal: Ha egy kisgyermek fájdalmában sír, és az édesanyja vigasztalja, hamarosan jobban érzi majd magát, enyhül a fájdalom.

Néhány felnőtt is – tudat alatt - ennek reményében szenved a krónikus hátfájástól, bízva abban, hogy valaki megsajnálja, hogy kap egy kis törődést és odafigyelést.

Pszichoszomatikus fájdalom

1933-ban E. Weiss, pszichoanalitikus azt gyanította, hogy a fájdalomra panaszkodó páciensek, akik fájdalma hátterében az orvos semmilyen testi okot nem talál, a lelki problémákat testi szenvedésként élik meg. A páciensek a lelki fájdalmat bizonyos módon testi fájdalommá „alakítják”. A szakértők ilyenkor beszélnek pszichoszomatikus panaszokról.

Gyerekeknél ez a jelenség jól ismert: hasfájásuk hátterében gyakran semmilyen szervi eltérés nincs, ez sok esetben például a szomorúság, a lelkiismeret vagy az iskolai osztályban való „szerepléstől” vagy feladattól való félelem megnyilvánulása.

Perifériás idegrendszer

A perifériás vegetatív idegrendszer jelenti az anatómiai kapcsolatot a lélek és az olyan fájdalmas érzések között, mint a hátfájás. A központi idegrendszer minden belső szervet összekapcsol egymással, valamint az izmokkal, a vérerekkel és a bőrrel. A pszichoszomatikus fájdalmat a szakértők véleménye szerint a vegetatív idegrendszer zavara váltja ki. Ezek a panaszok a családi és munkahelyi problémákra, a stresszre, a megfelelési kényszerre és a kudarctól való félelemre adott reakciókként értelmezhetők. A vegetatív idegrendszer válaszreakciója egyre inkább fokozódik, és a panaszok súlyosbodnak.

Hátfájás

Az a feltevés miszerint a hátfájások egy részében döntő szerepe van a pszichés folyamatoknak, már évek óta létezik. Ezt alátámasztja az a vizsgálat, melynek eredménye szerint a krónikus hátfájással küzdő emberek 80-90%-a szenved enyhe depresszióban is. A depresszió gátolja az ópiátok fájdalomcsillapító hatásának kifejtését. Emiatt az érintettek jelentősen érzékenyebbek a fájdalomra, mint az egészségesek.

A „hátfájás forradalom” kigondolója a skót ortopéd sebész Gordon Weddell. Elméletét 20 éven keresztül megkérdőjelezték, mára azonban sok tanulmány alátámasztja.

Ezek szerint a hátfájdalmak hátterében csak ritkán áll valós megbetegedés, illetve a gerinc- vagy a csigolyák közötti porc jelentős károsodása, sérülése. A hát sok esetben már nem működik úgy, ahogy kellene: merev, az izom gyenge, nem működik megfelelően, vagy mozgása akadályozott. Ezek a fiziológiás problémák fájdalmat okoznak, de csakis attól függően, hogy reagál rájuk a páciens, a belső elhatározás és a szociális tényezők döntők, melyek befolyásolják az érintettek mindennapjait és tüneteik súlyosságát.

Modern fájdalomkezelés

A lelki folyamatok és a hátfájás közötti összefüggés felismerése a fájdalmat enyhíteni igyekvők hasznára vált. A terapeuták különböző eljárásokkal a pszichés folyamatokat úgy befolyásolják, hogy a panaszok megszűnjenek vagy enyhüljenek.

NetDoktor.de